Ágasvár

Jellegzetes, 789 m magas csúcsa távolról is jól látható, a csúcs alatti turistaház és fogadó épületével együtt. A hajdani 13-14. századi várra ma már csak a hegy neve emlékeztet. A várat először 1265-ben említi oklevél. V. István a királyné lovászmesterének adományozta. Kapitánya Kompolti Dávid volt. Később a Tari család tulajdona lett, valószínűleg a török időkben rombolták le. Szerepét hanyatlása idején a cserteri (Hasznos) vár vette át.

 Az 1929-es Mátra útikalauz arról ír, hogy a várkapitány feleségére, a szépséges Kompoltynéra szemet vetett a vár védelmére siető horvát csapat vezére. Az űrnőt egyik szolgája mentette meg, aki megölte a vitézt. A horvát katonák vezér nélkül elhagyták a várat, amit így könnyűszerrel elfoglaltak a cseh sereg. A vár történetéről további számos monda él, az egyik szerint a vár pusztulását az okozta, hogy a szépséges várkisasszonyt egy cseh vitéz elrabolta, majd a lány öngyilkossága után apja az elfogott vitézzel együtt a várat felrobbantotta. A helybéliek szerint a vár helyén régen egy sárkány élt, amelyik mindig egy nagy és erős ágas fára tekerődzött fel, amikor mérges volt. Egy királyfi legyőzte, az ágas fát pedig beépítették a vár falába.

 638 m magasban, Ágasvár csúcsa alatt találjuk az ágasvári turistaházat, jelenlegi formáját 1961-ben kapta. A turistaház mellett fakad az Ágasvári-forrás, amelyet a Pannonia Turista Egyesület tagjai 1935-ben foglaltak. A turistaháztól nem messze találjuk az ún. "Török lábnyomot", mely megintcsak a legenda szerint egy katona lábnyomát őrzi. A hegy lábánál találjuk a Csörgő-lyuk-barlangot. A Mátra kevés barlangjainak egyike, szabadon nem látogatható