Tar k�zs�g pl�b�ni�j�t m�r 1333-35-ben eml�tett�k. A mai pl�b�nia �p�let�t 1769-ben kezdt�k �p�teni �s 1771-ben fejezt�k be. A pl�b�ni�t k�lt alkalommal bõv�tett�k, majd a XIX. sz�zadban klasszicista st�lusban alak�tott�k �t. Az 1861-es tûzv�szben le�gett, majd helyre�ll�tott�k. A ma is l�that�, f�ldszintes, L alak� �p�let d�l-nyugati sz�rnya k�t egys�gbõl �ll, az utca fel� esõ szakasz h�tr�bb l�ptetett. A k�t egys�g udvari homlokzat�n torn�c fut v�gig, mely az �p�letr�szek vonal�t k�veti. A mellv�ddel kapcsolt d�riz�l� oszlopsor� torn�c adja az �p�let klasszicista jelleg�t. A k�t �p�letr�sz k�z�tt az oszlop n�lk�li r�szen �vegezett falszakasz �p�lt. Az �p�let fõbej�rata egyenes, kettõs z�r�d�s� kõkeretben van elhelyezve. Kontyolt nyeregtetõs, a r�videbb �p�letsz�rny gazdas�gi c�lokat szolg�l. Az �p�let fal�ba kor�bban k�t g�tikus m�rmû darabot falaztak be.

A k�zs�g feletti dombvonulat perem�n �p�lt, egyhaj�s, h�romkar�jos szent�lyû, keletelt templom a XIII. sz�zadi rom�n templom t�bbsz�ri g�tikus, barokk �s klasszicista bõv�t�ssel alakult ki. Tornya a fõhomlokzatb�l kiss� elõreugrik, elõtte k�t-k�t toszk�n jellegû oszlop tartotta timpanonnal �p�lt portikusz helyezkedik el. A homlokzatot az oromfal alatt erõteljes p�rk�ny tagolja. Torny�t �rap�rk�ny �s hagymasisak z�rja le. A t�bbsz�r bõv�tett haj� d�li fal�hoz elõcsarnok, �szaki fal�hoz sekrestye csatlakozik. A mai szent�lyr�sz a XIII. sz�zadi patk��ves szent�lyû kistemplomb�l �s a rom�n haj� falainak elbont�sakor k�sz�lt f�lk�r�ves, g�tikus oldalkar�jokb�l �ll. A patk��ves r�sz kv�derk�ves, fala vastagabb az oldalkar�jokn�l. A templom d�li oldal�n a haj� �s a szent�lyr�sz csatlakoz�s�n�l j�l megfigyelhetõ az oldalkar�j k�sõbbi hozz��p�t�se. Mindh�rom kar�jn�l egy-egy cs�cs�ves, a k�z�psõn�l ezen k�v�l m�g egy cs�cs�ra �ll�tott, n�gyzetes, nagym�rvû ablak helyezkedik el. A k�z�pkori templom koron�z�p�rk�ny r�szletei a patk�alak� szent�lyr�szn�l �s az �szaki haj�falon a sekresty�n bel�l l�that�k. A t�bbsz�r�sen bõv�tett haj� h�romboltszakaszos, stukk�s kialak�t�s�, a hevedereket a helyre�ll�t�sig barokk k�pennyel eltakart k�z�pkori pill�rek tagolt�k. Az elsõ boltszakaszt a karzat t�lti ki, ez k�t, f�lk�r�ves pill�rre t�maszkodik, mellv�dje k�z�pen �vesen kihajlik. A d�li elõcsarnok g�tikus, a Tari csal�d c�mer�vel d�sz�tett belsõ kapuj�t a helyre�ll�t�s sor�n szabad�tott�k ki. A h�romkar�j� szent�lyr�sz falain megmaradt t�bb falk�pr�szlet, m�g a haj� kapcsol�d�s�n�l �lszedett pill�rr�szek, az oldalkar�jokn�l a g�tikus hevederek als�, �ves szakaszai l�that�k.

A templom mai elrendez�se t�bbsz�ri bõv�t�s sor�n alakult ki. Az egyes �p�t�si szakaszokat a helyre�ll�t�s sor�n meg�llap�tott�k. Az �p�let magj�t a XIII. sz�zad m�sodik fel�ben emelt kis egyhaj�s, patk��ves szent�lyû, rom�n templom k�pezi. A r�gi szent�lyr�szben megmaradt falk�p r�szletei egyidõsek az elsõ templommal. Tar pl�b�ni�j�t m�r 1333-35-ben eml�tik, s a templomot a XIV. sz�zad sor�n a nyugati oldalon nagyobb, k�zponti pill�res haj�val bõv�tett�k. 1412-48 k�z�tt a m�sodik g�tikus �p�t�s sor�n a haj�t tov�bb bõv�tett�k nyugat fel�, m�g a k�zponti pill�rt elbontott�k. Ugyanekkor a r�gi, rom�n haj� oldalfalait is elbontott�k, a d�li �s az �szaki oldalon egy-egy f�lk�r�ves, kar�jos r�szt �p�tettek hozz�. Ez�ltal a mai szent�ly-elõt�r kereszthaj� jellegûv� v�lt. A kar�jokb�l �s a mai haj� k�z�psõ boltszakasz�ban l�that� falk�pmaradv�nyok ebbõl az idõbõl sz�rmaznak. A meredek let�r�sû dombv�gen �ll� templomot lõr�sekkel ell�tott k�rfallal tett�k m�g v�dhetõbb�.

A mai k�rfal 2/3-ad r�szben a XV. sz�zadban �p�lt, kapumaradv�nyaik a d�l-keleti oldalon l�that�k. A negyedik �p�t�si szakaszban a d�li haj�falhoz elõcsarnokot toldottak. 1776-ban �jabb nagyar�ny� �p�tkez�s k�vetkezett. A haj�t nyugat fel� ism�t bõv�tett�k, a g�tikus boltozatot megsz�ntett�k, fel�p�tett�k a karzatot �s a d�li elõcsarnokba a g�tikus ajt�keret befalaz�sa ut�n barokk ajt� ker�lt. Ugyanekkor kapt�k a pill�rek a barokk k�penyt �s a torony is ebben az idõben �p�lt. A XVIII. sz�zad sor�n k�sz�lt a k�rfal egy r�sze is.