Megközelítése a Csevice-forrásoktól a sárga jelzésű (sáv és kereszt) úton. Körülbelül 2 km után érjük el a 4 hektáros arborétumot. Az élőfa gyűjteményt kísérleti céllal dr. Tuzson János telepítette. Itt akkor már volt egy - feltehetően 1898-ban létesült - Erzsébet liget. Abban az évben a Földművelésügyi Minisztérium ingyenes csemetéket adott az Erzsébet királyné emlékére létesítendő emlékligetek telepítőinek.
Az élőfa gyűjteményt létesítő Tuzson János Szászcsanádon született 1870-ben, Budapesten halt meg 1843-ban. A kolozsvári egyetemen szerzett bölcsész doktorátus után a Selmecbányai Erdészeti Akadémia növénytan tanára, majd berlini és koppenhágai tanulmányút után a Budapesti Műegyetem magántanára, 1912-tôl a Pázmány Péter Tudományegyetemen Növényrendszertani Intézetének vezetője és a Füvészkert igazgatója volt.
Tuzson kutatásai során a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban. Meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnóciensis-nek.

A fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta. Az állomány letermelése után kialakított kísérleti területen elsősorban örökzöldek telepítésével és szaporításával foglalkozott. Az egzóta fajokat földlabdásan, távoli országokból hozatta.
A második világháború után erdőgazdasági kezelésbe került a terület. A szabad területeken részben csemetekert létesült, részben lucfenyővel, vörösfenyővel és szelídgesztenyével erdősítették. A ma még megmaradt fafajokból említést érdemel a körülbelül 50 éves, 280 cm törzsátmérőjű és a megyében csak ezzel az egy példánnyal képviselt atlaszcédrus, általában a kevésbé gyakori fafajokhoz tartozó a balzsamosfenyő, bércifenyő, kaukázusi jegenyefenyő, a kolorádófenyő, az oregoni hamisciprus facsoport, szürke és zöld duglászfenyő-facsoport, valamint a japán juhar 33 példánya.
Tuzson János a csemetenevelés, növénynemesítés mellett gyógynövénnyel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas és a piros gyűszűvirág termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.